Az 1899-ben alakult Borsod-Miskolci Múzeum Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. Kezdetben a Papszeren álló öreg iskolaépületben, majd 1980-tól “többszöri költözködés után” vehette birokba a mai, Görgey utcai épületet. A Múzeum és a fotográfia kapcsolata a mindenkori vezetők szimpátiáján múlott. Komáromi József még a Papszeren engedélyezte fotókiállítások rendezését. 1958 májusában a Miskolci Fotóklub itt rendezhette meg a Fotóklubok II. Szalonját, 1963 februárjában Ibos Iván fotóművész tárlatát, és 1971 októberében Georg Hülsse német képzőművész fotografikai kiállítását.

1979-ben dr Szabadfalvi József igazgatósága idején kezdett a fénykép önálló életet élni a múzeum falai között. Dobrik István művészettörténész ebben az évben rendezte meg “Képzőművészet és fotográfia” című kiállítását, és fűzött hozzá egy tanulmányt, amely a két kifejezési forma egymásra hatását vizsgálta 1840 és 1896 között. A képanyagot a Képzőművészeti Főiskola, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Múzeum szolgáltatta. A szerző terve szerint ez a kiállítás egy sorozat első része lett volna, de a folytatás elmaradt. Megszületett viszont egy fotográfia-történeti gyűjtemény megteremtésének a gondolata. Az első lépéseket a megvalósulás felé Dobrik István tette meg. Munkáját 1985-tól Tarczai Béla folytatta, kialakítva a gyűjtemény koncepcióját, módszertanát és kapcsolatrendszerét. A gyűjtemény törzsanyagát Tarczai Béla magángyűjteménye képezi, amely a 30-as évek mestereinek műveit és az abban a korban használt eszközöket tartalmazza. A magángyűjteményt tulajdonosa a múzeumnak ajándékozta.

A gyűjtemény dr. Kunt Ernő vezetése alatt, a Vizuális Kultúrakutató Osztály keretében működött. Állománya ajándékozás és vásárlások útján tovább bővült, mára 10 ezer darab felé közelít. A gyűjtemény bemutatkozása 1985-86-ban történt meg két kiállítás keretében, amelyet a Miskolci Galéria fogadott. A diósgyőri várban 1987 májusában szinte a teljes anyag felhasználásával jött létre a “Miskolci Fotográfia Története” című kiállítás. Ez állandó kiállításnak indult, s addig működhetett, amíg a vár, a Múzeum kezelésében volt. 1987-89-ben országos konferenciasorozatot indított a Múzeum “A fénykép mint műtárgy” címmel. Ezzel a fotomuzeológia gondolatát és gyakorlatát kívántuk megismertetni a szakmával. E konferenciasorozat keretében, Sárospatakon mutattuk be, az ún. “magyaros stílus” korszakában Miskolcon és Debrecenben működött mesterek munkáit. A gyűjtemény rövidesen bekerült a nemzetközi kapcsolatrendszerbe is. Több nemzetközi fórumon és szaklapban volt alkalmunk bemutatni a magyar fotográfiát és a fotómúzeológiát.