Tarczai Béla
Kezdő gimnazista korom óta foglalkozom a fényképezéssel. Az érdeklődést tanáraimnak, az ösztönzést és a szakmai eligazítást az 1930-as évek nagy magyar fotós generációja miskolci képviselőinek köszönhetem.
Az emberélet útjának vége felé ballagva, szükségét érzem annak, hogy visszatekintsek a mögöttem hagyott évtizedek eseményeire, élményire, melyeket vagy mint aktív fotográfus, vagy mint a fotókultúra őrhelyein, a Fotóművész Szövetségben, a Miskolci Fotóklubban, a Fotóművészet szerkesztőbizottságában, a Magyar Alkotóművészek Egyesületében, végül mint a Herman Ottó Múzeum Fotográfiatörténeti Gyűjteményének megalapítója, átéltem.
Miskolcon születtem, bár családom ekkor Vizsolyban élt. Miskolcinak érzem s vallom magam. Szeretem ezt a várost, és szeretettel figyelem arculatának változásait, fejlődését, de fonákságait is.
80. évembe lépve mindezekről leltárt készítettem, s ezt szeretném bemutatni barátaimnak és a fénykép barátainak, útravalóul hagyva egy neves művész barátom gondolatát: a festészet ünnepi kalács, a fotográfia hétköznapi zsíroskenyér.
2008. május 9-én Miskolc városa Gálffy Ignác életműdíjat adományozott Tarczai Béla fotóművésznek, melyet ünnepi nagygyűlés keretében vehetett át a színház nagytermében.