Ferenczi Bernát és fia, Károly


Talán rendhagyónak tűnik, hogy a sor végén, eddig kizárólag aktív fényképészekkel foglalkozva, egy könyvkereskedőről is megemlékezem. Ennek oka az, hogy a Ferenczi B. cég csaknem száz évig fogalom volt Miskolcon, és hogy a cég az általános és a fotógráfiai kultúra erősítése érdekében sokat tett. Ferenczi (Frankel) Bernát 1853-ban vette át az üzletet a Széchenyi utcán Heiprin Mihálytól, Szemere Bertalan egykori titkárától. Megérezte az idők szavát, és nem csupán üzletet, hanem kulturális központot hozott létre a szerény küllemű, egyemeletes házban, a 13. szám alatt. A fotókultúra szempontjából a könyvkereskedés azért érdekes, mert a főprofilt jelentő könyv és papíráruk forgalmazása mellett fényképészeti cikkek árusításával foglalkozott, sőt szervezte is a fényképezés híveit. A Miskolci Napló 1909. július 6-i számában mint fényképészeti szaküzlet fényképezőgépek, felszerelések, lemezek, filmek friss gyártású vegyszerek árusítását hirdeti, és a végén szerények megjegyzi, hogy "Kezdőket egy óra alatt megtanítunk a fényképezésre. Saját sötétkamránk ingyen vevőink rendelkezésére áll". Mindez valóban több volt, mint amit egy kereskedéstől el lehetett várni.

A Ferenczi cég volt az első Miskolcon, amelyik fényképes levelezőlapokat készített és hozott forgalomba 1900 körül. Neki köszönhetjük, hogy a város akkori képéről hiteles dokumentumok állnak rendelkezésre. Ferenczi Bernát 1889-ben meghalt. Az üzletet özvegye és fia, Károly, az eredeti szellemben vezette tovább. Ők vezették be azt a kulturális szempontból értékes gyakorlatot, hogy a vevőkör érdeklődését ismerve, a bármilyen nyelven megjelent könyvújdonságokat betekintésre elküldték a lehetséges vevőnek, és nyolc nap múlva az át nem vett könyveket visszahozták, s többit leszámlázták.

A teljesség kedvéért említem meg, hogy Ferenczi Bernát másik fia volt Sándor (1873-1933), a nemzetközi hírű tudós, a magyar pszichoanalitikus iskola megalapítója.