Szabadúszók
Az 1960-as évekig a fotó elismert, hivatásos művészei valamelyik nagyvállalat - az MTI, a Főfotó, a Fény-Szöv - vagy a sajtóorgánumok, kiadók alkalmazottai voltak, különféle beosztásokban. A társadalompolitikában bekövetkezett változások tették lehetővé, hogy a fotóművészek is önálló vállalkozóként, a szakmai zsargon szerint "szabadúszóként" jelenjenek meg a piacon. Magyarországon elsőként Gink Károly függetlenítette magát. A miskolciak közül Fejér Ernőt, Halmai Lászlót és Dombóvári Tibort mutatom be.
Fejér Ernő grafikus, Balogh Rudolf-díjas fotográfus
1945-ben született, alapképzettsége szerint gépész tervező-szerkesztő. Rendkívül gazdag és változatos pálya áll mögötte. 1979-ben szerzett fényképész szakképesítést, és ettől kezdve fotografál. Képei kiállításokon, szaklapokban, könyvekben jelennek meg. A tökéletes technikai tudás birtokában bátran kísérletezik, kedveli a szürrealista megoldásokat és az elvont témákat. 1986-ban az esztergomi fotóbiennálé nagydíját nyerte el, 1993-ban Balogh Rudolf díjat kapott. 13 egyéni kiállítása volt, és 48 csoportos kiállításon vett részt. 1989-ben a Kulturális Minisztérium Római Művészeti Akadémia ösztöndíját nyerte el. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Két évig újságíró volt a Déli Hírlapnál, utána reklámstúdiót alapított, tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete grafikai tagozatának, 1993-tól 96-ig a Miskolci Egyetemen a vizuális szemlélődési gyakorlatokat vezette. 1997-től 2000-ig a Szemere Bertalan Szakképző Intézetben az alkalmazott fotográfia oktatását szervezte. Ezután magánvállalkozását folytatta.
1995-ben Gera Mihály a Fényképtár 2. című kötetében mutatta be a művészt. Ma már nyugdíjas, vállalkozását eladta, és szándéka szerint felhagy a fotózással, grafikusként dolgozik tovább.
Halmai László festőművész, rajztanár, fotográfus
Az egri Tanárképző Főiskolán 1970-ben szerzett rajztanári, az ELTE-n 1976-ban művészettörténészi diplomát. A képzőművészet és a festői gyakorlatok mellett a fényképezés is érdekelte, ennek elhivatott művelője és népszerűsítője lett. Az audiovizuális műfajokban megteremtette a saját külön világát. Így jutott el a diaporámáig és a multivízióig. Elképzeléseinek egy részét 1981-91. között mint a Miskolc Város Művelődési Ház igazgatója valósította meg. Terve volt egy ún. fotófonikus egység létrehozása, amelyben az audiális és vizuális műfajokban alkotók együtt működtek volna. Célja volt a fotó, mint művészet egyenrangúságának bizonyítása. Megszervezte a Miskolci Fotógalériát, beindította a tematikus fotópályázat sorozatot. 1984-ben megindította a Sebesvíz néven nemzetközi hírnévre szert tett alkotótábort, amely máig is nagy érdeklődés mellett működik. Az ember-természet-akt-népművészet témakörökben szervezett táborok célja, hogy felkeltse az érdeklődést Magyarország iránt a nyugati fotós körökben. Az első nyugati vendégek hírét vitték a tábornak, s azóta minden reklám nélkül megtelnek a fogadható keretek.
A táborok programjában - természetesen - szerepel a diaporáma is. Dr. Végvári Lajos erről a korábban már idézett összefoglalójában a következőket írta: "Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Miskolc egyik központja egy újfajta kifejező eszköznek, a diaporámának. Ennek a fénykép, zene és dramaturgiai eszközeit felhasználó műfajnak egyik legjobb művelője Halmai László. Technikai érdeklődése és nagy vizuális kultúrája hozzásegítette ahhoz, hogy a diaporáma igen bonyolult változatában, és a multivízióban is tiszteletreméltó eredményeket érhessen el". 1984-ban Esmeux-ban a diaporáma Eurofesztiválján, 1985-ben Epinal-ban, 1986-ban Angouleme-ben a nagydíjakat nyerte meg. Jelenleg önálló vállalkozását, az AV-ART Stúdiót vezeti, ahol minden, általa ismert és gyakorolt műfajban tud szolgáltatásokat teljesíteni.
Dombovári Tibor mélytengeri búvár, fotográfus
Miskolcon született 1956-ban, a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1985-ben szerzett kohómérnöki diplomát. A nem mindennapi élményeket 1971-ben a hegymászásban kereste, majd 1985-ben merült először víz alá. Ekkor ismertették meg vele Kubában élő barátai a búvárkodást, és ezt összekapcsolta a fényképezéssel. 1990-től szerepel nemzetközi búvárfotó pályázatokon, díjakat nyer, a szaksajtó elismeréssel méltatja munkáját. Ezzel egyidőben ki tudja cserélni barkácsolt felszerelését professzionális eszközökre. A német UWF Magazin által szervezett nemzetközi pályázaton, 1990-ben második helyezést ért el, és ezzel az ismeretlenségből az élvonalba tudott feltörni. Az 1992-es világbajnokságon képeivel szintén második helyen végzett. Egy másik német búvármagazin, a TAUCHEN pályázatának fődíjaként 1994-ben ismét kiutazhatott Kubába. 2002-ben az Adriai tengerben 60-75m mélyen fekvő hajóroncsokról készített két társával víz alatti filmet, amit a Duna TV be is mutatott. Dombovári Tibor ma már a világ legismertebb búvárfotósai közé tartozik. Ennek ellenére amatőrnek tartja magát, nem ebből akar megélni. Ezért is nyitott 1985-ben egy társával sportszerboltot Miskolcon. Emellett lokálpatrióta is, mert miskolcinak vallja magát, és sokféle csábítás ellenére is miskolci akar maradni. Saját nyilatkozata szerint fotósnak tartja magát, aki búvárkodik is, nem pedig búvárnak, aki fotózik. 1400-nál több merülése a ritka teljesítmények közé tartozik. 1998-tól tagja a Természetfotósok Szövetségének, 2004-ben itt alelnökké választották. 2000-ben vették fel a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. 1994 óta 14 nagyobb kiállítása volt itthon, az országban és külföldön. Pályázatokon közel 50 rangos díjat nyert. ezek között egyedülálló teljesítmény a Vízalatti Képek Világfesztiválján, Antibesben két ízben elnyert fődíj.
Eifert János fotóművész Dombóvári Tibornak a 2. Fotóhét alkalmából Budapesten rendezett kiállítása kapcsán így nyilatkozott: "Dombovári Tibor képei nemcsak a sikeres témaválasztás és a technikai szempontból kifogástalan megjelenítés miatt érdekesek és különlegesek. A fotográfus tehetsége, a mesterség és a művészet eszközeinek magas fokú birtoklása együtt adja az eredményt, és a befogadó számára az élményt. Képei kreatív fotográfiák, önálló fotóművészeti alkotások. Kimondhatjuk bátran: világszínvonalon".