Műtermes fényképészek Miskolcon


A Miskolcon működött műtermes fényképészek (1863-1951)

  • Akácos (Krohn) Ferenc (1904-1954), Széchenyi u 29. (1939-1951)
  • Id. Ábrahám István (1885-1939), Széchenyi u. 25. (1913-1939)
  • Ifj. Ábrahám István, Széchenyi u. 25. (1939-1951)
  • Ávár Károly, Széchenyi u 121, Kun Béla u. 1. (1944-1951)
  • Barna Hugó (1875-1944), Széchenyi u. 29. (1990-1939)
  • Barkó Imre (1883-1944), Széchenyi u. 14., Búza tér (1944-ig)
  • Bárdos Vilmos, Rákóczi u. 1. (1921-1920)
  • "Bodnár bácsi" gyorsfényképész, Hunyadi u. 37
  • Bur Mária, Kazinczy u. 20., Tetemvár 82. (1930 körül)
  • Büdi Gyula, Büdi és Rónai Geró u. 12. (1912-1930)
  • Cziehulszky Péter Pál, Széchenyi u. 12. és 23. (1900-1905)
  • Dunky Elek, Széchenyi u. 13. (73) Ferenczi ház (1900 körül)
  • Dunky Fivérek, Városház tér 14., majd 3. (5) (1880-1910), utána Széchenyi u. 29.
  • ELITE Fotó, Tesbér Józsefné és Friedman Paula Rákóczi u. 1. (1920-1939)
  • Erdődy Gyula, Szentpáli u. 14., Tetemvár 4. (1920-1950)
  • Erdős Györgyné, Széchenyi u. 19. (29) (1939-1942)
  • Feledy Ferenc (-1988), Kazinczy u. 2. (1935-1988)
  • Feledy György, Déryné (Deák) u. 4., Rákóczi u. 2. (1935-1996)
  • Ferencz és Társa, Széchenyi u. 13. (73) (1870-1910)
  • Forst Károly, Rákóczi u. 1. Váncza Emmával (1890-1912)
  • Frank Dezső, Széchenyi u. 6. (8) (1920 körül)
  • Friedman Béni (1883-1944), (1930 körül), helye ismeretlen
  • Friedman Paula, Déryné (Deák) u. 20., Széchenyi 19. (61) (1930 körül), társai Stangl és Grósz József
  • Frisch Oszkár (1913-1944), Horthy Miklós (Városház) tér 9. (1935-1944)
  • Frisch László, Városház tér 9. (1945-1951)
  • Geil H. József, Boldogasszony (Kazinczy u.) Széchenyi u. 2479 (Szilveszter ház) (1865-1880-ig)
  • Groszmann Pinkász (1892-1944), Ady Endre (Liechtenstein) u. 5. (1910-1944)
  • Götz Károly, Széchenyi u. 4. (Noszticzius-ház) (1865-1880)
  • Halász-Hradil festészeti és fényképészeti műterem, öröklődött családi vállalkozás, Arany János u. 92., Felső-Szirma u. 53. (1920-1951)
  • Halmai Emil gyorsfényképész, vásározó, Hunyadi u. 37. (1920-1930) körül
  • Heks Imre, Széchenyi u. 65. (57-59) (1920 körül)
  • HUNGÁRIA Fényképészet, Király u. 5. (1920 körül)
  • Jánosi Margit, Horthy Miklós (Városház) tér 7. (1939 körül)
  • Kirchshweng Lajos, Kun József u. 11. (1930 körül)
  • Klein Samu, Arany János u. 65. (1920 körül)
  • Kovács Ferencné, Vértes Gizi, Szemere u. 3. (1939 körül)
  • Kun Dezső, 2 verzója van, adatai ismeretlenek
  • Lichenstein Zoltánné, Széchenyi u. 52. (1939-1951)
  • Lusztig János (1901-1944), Búza tér, Széchenyi u. 35. (1935-1944)
  • Lusztig Náthán (1857-1944), Búza tér, Széchenyi u. 9. (1880-1944)
  • (1920 körül) Újváros (Szentpáli) u. 7.
  • Markovits Sándor, Széchenyi u. 33. (1936-1944), utána Borcsik Béla (1951-ig)
  • MINIATŰR Fotó Vállalat Budapesti cég fiókja, Széchenyi u. 9., utcai üzlet (1912-től), a Lusztig család kezelte
  • Molnár Sándor, Lovagda u. 22. (1920 körül)
  • Munkácsy Fényképészet, Városház tér 7. (9) (1900 körül)
  • Müller Lajos, Széchenyi u. 4. (Noszticzius ház) (1863-1865)
  • Pfléger Károly, Színház u. (ma Déryné) Rusz udvar (1870 körül)
  • Rácz Jenő, Széchenyi u. 60. (1940 körül)
  • Réthy L., Rákóczi u. (1912 körül)
  • Rogácsy Zsigmond, Széchenyi u. 9. (1920 körül)
  • Rosenblatt Emanuel, Széchenyi u. 99. (1935-1939), halála után felesége folytatta (1944-ig)
  • Róth Anni, Deák u. 20. (1929 körül), (1935 után) Horthy Miklós tér 7.
  • Sagmüller Gyula, Rákóczi u. 11. (9) (1922-től)
  • Schabinszky László, Schabinszky és Társa, Schabinszky és Uher, Széchenyi u. 53 és 74. (ma 19-21) (1880-1899)
  • Somogyi Károly, Szemere u. 5. (1920 körül)
  • Steiner Artur, Szentpáli u. 1. (1930 körül)
  • Stern Berta, Széchenyi u. 88., Vay u. 29. (1930 körül)
  • Stern Sámuel (1870-1940), Széchenyi u. 137. (72) (58) ( 1900 körül)
  • Szinay István (1826-1909), Városház tér 3. (1870-1905)
  • Tesbér Józsefné, Rákóczi u. 1. (1920-1939-ig), egy ideig Fredmann Paulával
  • Váncza család, Rákóczi u. 1. (1880-1912)
  • Tóth Lajos és fia Zoltán, Széchenyi u. 19. (1942-1951)
  • Vértes (Weiszmann) Fotó, Szemere u. 3. (1935 körül)
  • Weisz László és Lászlóné, Széchenyi u. 121. (1910-1944)
  • Zitkovszky Béla (1867-1930), Széchenyi u. 22.(45) (1880-1896-ig), (1990-tól) Budapesten a filmszakmában
  • Zureich Károly, Városház tér 7. (2466, 21) (1870-1896)
  • Ifj. Zsedényi Gyula (1897-1977), Széchenyi u. 23. (Színház épület) Széchenyi u. 105.( 1925-1935), utána Tolcsván

Az 1945. után Miskolchoz csatolt peremvárosokban működött mesterek

Hejőcsaba

  • Korlát Karola "a mozi mellett", adatai nincsenek
  • Schwarcz Béla és Mariska, 1920-43.

Diósgyőr

  • Maksay László és fia Zoltán, Andrássy u. 66. 1927-90, Lillafüreden is volt pavilonjuk
  • Rásky Imre, Baross u. 1898-1944
  • Schreil Gyula, nincsenek adatok
  • Schulek házaspár, Diófa u. 1930 körül
  • Stern H. Pál, 1922 körül, egyéb adatai nincsenek
  • Potocsák Sarolta, Stadion u. 43. 1945 után, utóda Szabó Ferenc

A miskolci fényképész-ipar az időveszteségből eredő hátrányt hamar ledolgozta. Ebben segítségére volt a fotótechnika gyors fejlődése és az a tapasztalat, amit a korábban indult mesterek szereztek és továbbadtak. Volt igényes és tájékozott fogyasztói réteg is, mert a polgárok gyakran utaztak és megismerték a külföldi fényképezési formákat, sablonokat, amelyek a francia műtermekből kiindulva, német és osztrák hatásra kialakultak. Természetesen itt személyfelvételekről van szó, hiszen a szakmában ezek jelentették az üzletet. A sablonok alkalmazására jellemző példa, hogy egyes mesterek a beállításokat megszámozták, és a vendéget fogadó hölgy a mintaalbumban megmutatta a lehetőségeket. A megrendelő ezután már a kiválasztott számmal ment be a műterembe.

A fényképezés a szolidnak ismert szakmák közé tartozott. Művelői sokat dolgoztak, de nem gazdagodtak meg. A megélhetési lehetőségek javítása érdekében melléktevékenységet is folytattak, fotócikkeket árultak és amatőr kidolgozást vállaltak. Az 1880-as évtized elején, amikor a kisipar országosan is válságba került, többen elhagyták a pályát. Az 1883. IV. számú kamarai jelentés szerint Miskolcon 1883-ban csak 2 fényképész iparos dolgozott. A helyzetet néhány további adat is jól jellemzi. 1860-ban az országban 281 fényképész működött. 1940-re ez a szám 969-re növekedett, de csak tizenháromnak volt háza és ötnek földje. Az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság idején a szakma szívós küzdelmet folytatott a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériummal (nem sok sikerrel) annak érdekében, hogy a fotócikk-kereskedőket és a drogériákat tiltsák el amatőrmunkák vállalásától. Az iparűzők létszámának mérlegelésénél természetesen figyelembe kell vennünk, hogy 1860 és 1940 között volt Trianon, és volt terület visszacsatolás. Különben ezzel a kis kitérővel csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy fényképészek milyen gondokkal terhelten próbáltak megélni.

A szakma minden nehézség ellenére is fel tudott mutatni Miskolcon néhány kiemelkedő, alkotó szellemű egyéniséget. Róluk külön fejezetben lesz szó. Itt most azokról emlékezem meg, akikről kevesebb információ áll rendelkezésre. Tekintélyes mester volt Zureich Károly, a Széchenyi utca 7-ben. Az ipari kiállításokon jó kritikákat kapott. Tekintélyét jelzi, hogy a millenniumi kiállításon tagja volt a szakmai zsűrinek. 1896 után Budapestre költözött, de Miskolcon üzletét még egy ideig fenntartotta. A Dunky fivérek Erdélyből hozták magukkal a szakmai műveltséget. Ők építették Miskolcon az első napfény műtermet a Városház tér 14. sz. alatti óvoda emeletén, üvegtetővel. 1900 őszén újsághirdetésben adták tudtára a közönségnek, hogy itt Észak-Magyarország legmodernebb műtermét kívánják létrehozni. Az épület képét verzóikon is megjelenítették. 1905-ben átvették Szinay István szemben lévő műhelyét, majd tanítványukkal, idősebb Ábrahám Istvánnal a Széchenyi u. 25. szám alatt új műtermet építettek 1912-ben. Verzójukon - többek között - olvasható volt, hogy "A la Stella d'Italia kir. Akadémia tiszteletbeli tagja, aranyérmekkel és érdemkeresztekkel kitüntetve London, Páris és más kiállításokon. Cs. és kir. udvari fényképész."

Miskolcon azzal is kitűntek, hogy a néprajztudós Kóris Kálmán negatívjairól sorozatban készítettek pozitívokat, és hogy a miskolci színésznők fényképalbumjaiban sorakoztak a Dunky portrék. A Lusztig család kiterjedt hálózatot épített ki a Búza tértől a Kossuth utca sarkáig. Vásároztak, működtették a Bioscopot, műtermük volt a Búza téren és a Lengyel házban. Övék volt a város legnagyobb amatőr kidolgozó műhelye a Széchenyi utca 37-ben. Rosenblatt Emanuel rövid kassai tartózkodás után, 1926-ban költözött Miskolcra. Eperjesen állandó résztvevője volt az amatőr művészi kiállításoknak, és elismeréseket is kapott. Vállalkozását Művészi Fénykép Műterem néven hirdette. A jó humorú mester társaságban udvari fényképészként mutatkozott be, mivel műhelye a Széchenyi utca egyik udvarában volt. Barna Hugó az 1920-30-as években az Ipartársulat elnöke, nagy tiszteltnek örvendő iparos volt. 1900 körül a Széchenyi utca 29. szám alatti bankpalota udvarán műteremházat épített, amely még ma is fennáll. Maksay László és Zoltán Körmöcbányáról költözött Diósgyőrbe 1927-ben. A műtermi fotók mellett eseményekről is készítettek felvételeket, és képeslapokat is kiadtak. A Hámori-tó bejáratánál álló pavilont ők bérelték. Riportfotóik jelentős részét a Múzeum helytörténeti adattára őrzi.

1935-44-ig fotóriporterként dolgozott Frisch Oszkár. Törékeny alkatát meghazudtoló fürgeséggel (púpos volt) járta várost lemezes gépével, és mindenütt ott volt, ahol valami történt. Képeit a felvétel után néhány órával már láthattuk a Széchenyi utca 7 sz. ház előtti vitrinben. 1944. december 3-ára virradóra a Miskolcot megszállva tartó német katonaság utolsó egységei Lillafüred és Sajószentpéter-Putnok irányában elhagyták a várost. Reggel 5 óra 30 perckor Felsőzsolca felől a 2. Ukrán Front páncélos előőrsei elérték a város határát. Az avasi pincékbe és a légoltalmi bunkerekbe rejtőzött lakosság előmerészkedett a biztonságosabb élet reményében. Miskolc életében új időszámítás kezdődött.

⁣1945. után a miskolci fényképészipar összetétele jelentősen megváltozott. A zsidó fényképészek közül a munkaszolgálatból és a deportálásból kevesen tértek vissza. Akik hazajöttek sem igen dolgozhattak, mert a fényképezéshez a szovjet városparancsnokság engedélye kellett. Ilyet csak ifjabb Ábrahám István, Maksay Zoltán, és Frisch László (Oszkár unokaöccse) kapott. Ők ugyanakkor a városparancsnokságon is dolgoztak.